GRÓF APPONYI ALBERT

államférf, miniszter, 1920-ban párizsi békekonferencián a magyar delegáció vezetője

Született: 1846. május 29-én 
Bécsben
Elhunyt: 1933. február 7-én 
Genfben

Gróf Apponyi Albert 1846. május 29-én született Bécsben, apja gróf Apponyi György udvari kancellár, anyja nagymihályi Sztáray Júlia grófnő volt. Ausztriában nevelkedett ugyan, de magyar szellemben és magyar anyanyelven. Jogi tanulmányait 1864-ben Bécsben kezdte, viszont azokat már Budapesten fejezte be. Négy évvel később a filozófia és az államtudományok doktora lett. A következő két év során bejárta Nyugat-Európát: élt Angliában, Németországban és Franciaországban is, ahol bejáratos volt a művelt arisztokrata körökhöz. Nagy hatással voltak rá az itt megismert konzervatív politikai és nemzetgazdasági nézetek. Járt Olaszországban is, ahol képzőművészeti tanulmányokat folytatott. Rendkívüli nyelvérzékkel rendelkezett. Megtanult görögül és latinul, illetve németül, franciául angolul és olaszul.                       

1870-ben a I. Ferenc József a főrendiház örökös tagjává nevezte ki. Az 1872-es választások során a szentendrei kerület jelöltjeként országgyűlési képviselőnek is megválasztották. Ettől fogva állandó és aktív szereplője volt a magyar politikai közéletnek. Képviselőként hamar megcsillantotta szónoki tehetségét, amikor a Zeneakadémia megépítése mellett érvelt.  1877-ben Árva megyéből, 1878-tól viszont 55 éven keresztül a jászberényi kerületben nyert mandátumot.

Az 1880-as évek végére feladta rendkívül konzervatív nézeteit, és a kiegyezésben megfogalmazott nemzeti jogok érvényre juttatását vette programjába. Ezek között szerepelt például, hogy a magyar is vezényleti nyelvvé váljék a hadseregben. Támogatta a földművelők követeléseit, és a magyar gazdaság védelme érdekében védővámok kivetését javasolta. 1892-ben ő indította az állam és egyház szétválasztását célzó egyházpolitikát, de a kötelező polgári házasságkötést már nem támogatta. 1898-99-ben jelentős szerepe volt a Bánffy-kormány megbuktatásában, majd társaival belépett a kormányon lévő Szabadelvű Pártba. 1901-től két évig a képviselőház elnöke volt. 1903-ban az újonclétszám-emelési javaslat újbóli tárgyalása miatt az ellenzék obstrukcióba kezdett, mire Apponyi lemondott a házelnöki tisztségéről.    Kilépett a kormánypártból és 1904-ben újra alapította a Nemzeti Pártot. Az 1905-ös „téli” választásokon fölényes győzelmet aratott az általa vezetett ellenzék, ám a király mégis a Fejérváry-kormányt nevezte ki. 1905-ben híveivel a Függetlenségi és 48-as Párthoz csatlakozott.

1906 és 1910 közt a Wekerle-kormány vallás- és közoktatásügyi minisztere volt.   Széleskörű reformot vezetett be. Oktatásügyi törvényében a Lex Apponyiban szabályozta az állami és felekezeti iskolák jogviszonyát, bevezette az ingyenes elemi oktatást, elindultak az iskolaépítések, rendezte a tanítók fizetését, megszabta a  tanári minimálbért, megerősítette, illetve kötelezővé tette a magyar nyelv oktatását és kiterjesztette a magyar nyelven történő oktatást a nemzetiségi iskolákban. A Függetlenségi és 48-as Párt 1909-es kettéválásakor Kossuth Ferenc konzervatívabb szárnyához állt. Kossuth 1914-es halála után az újraegyesült párt elnöke lett. A világháború elején a nemzet érdekében felszólította a kormányt és az ellenzéket az összefogásra. 1916-tól, miután a „levelek már harmadszor is lehullottak”, vagyis elhúzódott a háború és egyre nagyobb áldozatokat követelt a frontokon és a hátország egyre nagyobb gazdasági áldozatvállalásra kényszerült, szembehelyezkedett a Tisza Istvánnal a katonapolitikai hibák miatt, illetve a választójog kiszélesítését is követelte. 1917 és 1918 között egy évre újra vallás- és közoktatási miniszter lett. A Károlyi-kormány alatt  visszavonult a politikából, a Tanácsköztársaság idején a vörös-terror elől pedig menekülnie kellett a cseh megszállás alatt lévő felvidéki birtokára, a Pozsony melletti Éberhárdra.

A Tanácsköztársaság bukása után, 1919 novemberében tért vissza a fővárosba. A belpolitikai helyzet rendeződése, a nemzeti kormány felállása után a győztes antant hatalmak elküldték a magyar félnek a meghívást a párizsi békekonferenciára. Ekkor a Huszár-kormány Apponyit nevezte ki a magyar békedelegáció élére. A küldöttség január elején utazhatott ki Párizsba. Miután a trianoni békediktátum szövegét átvette, másnap, január 16-án szólalhatott fel a konferencia előtt. Három nyelven tartotta meg védőbeszédét az ezeréves Magyarország érdekében, védelmében. Beszédét a magyarság Európát védő történelmi szerepére építette, de gazdasági és etnikai szempontok mentén is az ország feldarabolása ellen szólalt fel.  A vitatott területek hovatartozásának eldöntésére pedig népszavazást javasolt. Mikor világossá vált, hogy a győztesek nem hajlandóak érdemben változtatni a békediktátum igazságtalan, a magyarságot és a magyar államiságot véveszéllyel fenyegető pontjain, a delegációval együtt benyújtotta a lemondását. 

Apponyit azonban sem a trianoni tragédia, sem pedig életkora nem törte meg, továbbra is aktív maradt, és a legitimisták vezérszónokává vált. 1921-ben IV. Károly második visszatérési kísérletének kudarca után Tihanyban volt alkalma találkozni a volt uralkodóval. Később az Országházban élesen tiltakozott a király trónfosztása, és az ellenség kezére adása ellen, hiába.

Ezt követően egyre inkább a külpolitika felé fordult, és hamarosan már ő volt Magyarország legfőbb delegátusa a Népszövetségben, amelybe Magyarország 1922-ben kérte felvételét. Ezt a pozícióját haláláig megőrizte. Számos beszédében és írásában küzdött a magyar igazság érdekében. Felszólalt a kisebbségbe szorult magyarok jogainak védelmében, követelte a trianoni békediktátum revízióját. Apponyi 86 éves korában hunyt el 1933. február 7-én Genfben. Még akkor is épp egy népszövetségi konferencia ügyében járt a városban.

Hatvanhárom évnyi aktív politizálás után fejezte be életét.

FOTÓK

VIDEÓK

Az emlékoldal QR kódja

Az Emlékoldalból generált QR-kódot időtálló és esztétikus lapocskán lézergravírozással jelenítjük meg.
A 4×4 cm méretű, ezüst vagy fekete színben elkészített lapocskát postázzuk a Megrendelőnek.
A sírkőre, vagy fejfára ragaszthatott lapocskán megjelenő QR-kódra irányított, bármilyen okostelefonon QR-kód olvasó applikációja megjeleníti az Emlékoldalt.